Nyomáti Egyházközség Lelkészi Hivatala
Szám:2/2002
Lelkészi Jelentés
1.Bevezetés
„Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik?”1 Kor. 3,16
Talán ezzel a bibliai verssel kezdhetem legtalálóbban a 2001. évre szóló beszolgáló lelkészi jelentésem. Ebben az egyházközségben ez a második lelkészi jelentésem és talán az utolsó is egyben. A nagytiszteletű esperes úrnak november hónap 25.-én megköszöntem, hogy kitüntetett a nyomáti egyházközségbe való beszolgálói megbízatással, és arra kértem, hogy 2002 első vasárnapja után függesszen fel ebbéli kötelezettségeim alól. Ismeretes, hogy az Esperesi Hivatalba felterjesztett beadványomra az Esperes úr levélben fordult a gyülekezet elöljáróihoz, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Ismeretes a keblitanács részéről az erre való válaszadás.
Talán sok szempontból érthetetlen az elmúlt év templomjavítási sikerei után arról értesülni, hogy a beszogáló lelkész komolyan gondolkodik affelől, hogy tovább ne vállalja a beszolgállói munkát és az ezzel járó felelősséget. A nyár folyamán már szóban többször kilátásba helyeztem a lehetőségét annak, hogy továbbra nem vállalom a beszolgálói munkát. Nem a sértődöttet játszottam és játszom, arra sincs szükségem, hogy kérleltessem magam. Komolyan elgondolkoztatott több tény is, ami arra a következtetésre juttatott, hogy talán távozásommal segíthetem e gyülekeztet az önmagára-találásban. Az Esperesi Hivatalhoz eljutattott beadványban három okot jelöltem meg amelyek indokolják a beszolgállói munka alóli felmentés kérését:
1. Az építkezések folyamán felmerült értelmetlen ellentétek olyan helyzetet hoztak létre ami megnehezíti s talán el is lehetetleníti a beszolgálást, ha nem nyerne ez orvoslást. Ennek egyedüli orvoslása pedig az, hogy azok akik úgy érzik, hogy van közölni-valójuk a gyülekezettel szemben ezt tegyék meg. E mellett feltátlenül fontosnak tartom, hogy azok az egyházközségi vezetők akik közös összefogásuk révén sikerült megvalósítani a nyáron a munkálatokat összeüljünk egy alkalommal és egymásssal szemben tisztázni azokat az ellentéteket amelyek megoldásra várnak a gyülekezet építése szempontjéból. Itt elsősorban a munkélatok ideje alatt a szakácsnői feladatokat vállaéó keblitanácsosra, az egyházközség jegyzőjére,a gondok úrra és az egyházközség pénztérnikéra gondolok és azon keblitanácsosokra, akik úgy érzik feltétélenül meg kell osszák zárt körben békésen egymással észrevételeiket mely az egyhézközség épülését szolgálja majd. Ez a helyzet különben azért alakult ki, mert a keblitanácsosok többsége a gyűlésbe való részvételt nem tekintette szívügynek és így elmaradak azok a megbeszélések és közös határoztatok, amelyek ezt megelőzték volna. A kialakult helyzetben a Gondnok, Pénztáros, Jegyző és egy pár keblitanácsos olyan helyzetbe került abeszolgállói lelkésszel együtt, hogy elengedhetetlen, de lehet hogy népszerűtlen döntést kellett hozzon a keblitanácsosokkal való megbeszélés, előzetes megvitatás nélkül. Kézzel fogható szomorú tény, a templomjavítási hálaadó istentisztelettel szembeni teljes közömbösség a keblitanács többségének a részéről, nemcsak a szervezésben, de az istentisztelettől való távolmaradásban is megmútatkozott. A templomlátogatás arányának a csökkenése az építkezési munkálatok után. Vagyis a javítások előtt többen jártak a templomban, mint a javítások után.
2. Máthé Ödön tiszteletes úrnak a kibúcsúzó ünnepségét nem sikerült megszervezni, amit a beszolgállói munka kudarcának könyvelek el.
3. A beszolgálói díj rendezetlensége.
Mind a beszolgálói munkával, mind pedig a költségvetéssel kapcsolatban sem érkezett írott-, csupán szóbeli válasz a beadó Egyházközségi Hivatal részére. Ez ügyintézést rövid idő alatt nem lehetett lebonyolítani, körültekintő munkát ígényelt. Az egyházközség vezetőségének miután tudomására jutott, hogy nem csak szóban - de az Esperesi Hivatal részére írásban is szóvá tettem határozott döntésem a beszolgállói munka beszüntetése érdekében - a karácsonyi istentisztelet után ennek kiváltó okairól és a lehetséges megoldásokról kérdeztek az ott megjelent keblitanácsosok. Karácsony harmad napján pedig az egyházközség jegyzője és gondnoka felkerestek lelkészi lakásomon - a nagytiszteletű Esperes Úrral való előzetes megbeszélés után - ahol a január 6.-i beszolgállással kapcsolatos kérdéskről beszélgettünk. E mostani lelkészi jelentésben írásban is közlöm ismételten, a többször is elmondottak alapján megmásíthatatlan álláspontom a beszolgállást iletően:
1.Készüljön el a közgyűlési tagok névsora a hívek aláírásával, melyből kitűnik, hogy továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy én végezzem a beszolgálói lelkészi munkát, mindaddig amíg az egyházközségnek teljes jogú lelkésze lesz ( ez Alaptörvényünk értelmében történhet meghívás alapján, pályázat útján, vagy a Főtisztelendő Püspök úrra bízzák, hogy nevezzen ki lelkészt). Az aláírásos névsor segítene a döntéshozatalban, hogy valóban tényszerű és meggyőző legyen az, hogy továbbra is ragaszkodnak a hívek, beszolgálói munkámhoz. A keblitanácsi tisztségre megválasztott egyházközségi előljárók aláírása azt is jelenti, hogy részt vesznek a gyűléseken, az elkövetkező beszolgállásom ideje alatt ahol a gyülekezet tagjainak az álláspontját képviselik és az egyházközség előmenetelén munkálkodnak, vállalva a közmunkák terheit.
2. A keblitanács vállalja fel, hogy az elkövetkező évben a parókia épületének a javítását szívügyének tartja, hogy majd ha lelkészt kap az egyházközség a parókia lakható legyen. A javítási munkálatok mellett lehetőség szerint ígényelve az egyetemes egyházi támogatást és a majd kialakuló Testvérgyülekezet támogatását fordítsa a lelkészi lakás fürdőszobájának a felszerelésére. Ezen pénzügyi mozgásokról pedig havonként írásos beszámoló készüljön az adományozók és a gyülekezet részére. A fürdőszobai felszerelő munkálatok mellett pedig a lelkészi lakás körüli gazdasági épületek javítására is kerítsen sort, akárcsak a kút rendbehozatalára.
3. A keblitanács hasonlóképpen tartsa szívügyének az erdők visszaígénylésének kérdését. Mutasson érdeklődést az iránt, hogy milyen kiadásokkal jár a visszaígényelt, de visza nem szolgáltatott egyházközségi erdők viiszaígénylési ügyintézése. 22 hektár erdő ugyanis majd jövedelmet hoz majd az egyházközségnek.
4. Készüljön aláírásos névsor Máthé Ödön volt tiszteletes részére, ahol többen egyszerre is közlik azon szándékukat, hogy szeretének sort keríteni a kibúcsúzó ünnepségre és ennek gyakorlati megvalósításán munkálkodni arra kérve a volt lelkészüket, hogy közösen állapodjanak ennek az időpontjában.
5. A beszolgálói lelkészi díj kiegészítése ne jelentse, a parókai kertjében megtermett gabona, gyümölcs, zöldség fölötti őrködést is. Az elmúlt évben ugyanis kissé hihetetlen, hogy csupán egy szekér töröbúza jelentse a termésnek felét és a pityókából sem tűnik méltányosnak a mennyiség ami ott megtermett.
6 .A beszolgálói díjjal kapcsolatban közlöm a következőket. A 4.954.200 lejes decemberi besorolás utáni fizetésnek a fele vagyis 2.477.100 hónaponként, ami a beszolgálói fizetést illeti. Az elmúlt évben a besorolásom szerint havonta 1.583.333 lej összeget mútat a beszolgállói javadalom. Ez egész évre 19.000.000 lejt jelent. A beszolgálói díjhoz hozzajárul, a nyúgdíjpénztári illeték, az egészségügyi bíztosítás, munkanélküli segély valamint a nyúgdíjjárulék. A Romániában érvényben levő minimálbér a feléért nem tudom vállalni a beszolgálást, mint ahogy nem vagyok minimál-pap sem. Ismeretes ugyanis az is, hogy a nyári légátusok megsegítése éredekében senki sem számolt minimál-légátus jövedelmi számításokkal. Ha a 2001 decemberi besorolásom vesszük alapul akkor 29.725.520 lej az évi beszolgálói díj. Ez persze időközben emelkedni fog. Akkor hát azzal a számmal kell hát százalékokat számítani különböző illetékek kiszámításánál. Tudatában vagyok annak, hogy ez nem lehet kimondottan a gyülekezet terhe. A kis lélekszámú jövedelemmel nem rendelkező gyülekezet itt sem tudja előteremteni a szükséges anyagiakat. Remélem az Esperesi Hivatal és a Főtisztelendő Egyházi Képviselő Tanács, valamint az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége számára benyújtott kérés kis gyülekezetekben szolgáló lelkészi munka és élet megsegítése érdekében gyakorlati eredménnyel jár majd. Nem munka nélküli adományt, de a lelkészi munka utáni méltányos anyagiak rendezését várom. Ez vonatkozik a beszolgálói lelkészi munkára is. Az, hogy a jelenlegi egyházközségemben, ahol teljes jogú lelkészi állásom van nincs meg az anyagi fedezet a lelkészi fizetésre, az nem lehet ok arra, hogy felvállaljam azt beszolgálói munkát ahol a besorolás utáni lelkészi fizetésem még ki sem egészíti a beszolgállás díja. Általában a Szentháromásg-Kisadorjáni egyházközségben történtek nem jelethetnek érvet sem a lelki, sem a szellemi sem pedig az anyagi vonatkozású felvetett kérdések terén. Az, hogy vállalom az ottani megélhetési gondokat és azokat igyekszem kimozdítani a sokszori holtpontról, ez nem jelenti azt, hogy a példázódás erejével hasson a nyomáti gyülekezetben, hiszen e gyülekezet teljes jogú lelkészt akar majd, aminek semmi összefüggése nem lehet a más egyházközség gondjaival.
A beszolgálói díj rendezetlensége is oka volt amiért kértem e feladat alóli felmentésem. Ez viszont semmiképpen nem fő ok , ami miatt lemondok a további feladatok végzéséről. Nem mintha helyzetemből kifolyólag könnyen el tudnék tekintetni ettől, de a hívek életkörülményei és jószívűségük láttán áldozatkészségük nem lebecsülendő. Mint minden kis lélekszámú egyházközségnek úgy itt is külön kihívás a lelkésznek a megélhetése, szellemi közmunkája után. Ez persze nem jelenti korántsem azt, hogy a hívek hibásak lennének azért, mert nem tudnak eleget tenni egyházfennartói kötelezettségüknek. Az itt szolgáló lelkész számára is szükség lesz valószínű egytemes egyházi segítségre, s e mellett lelki és szellemi támaszra, hacsak nem lesz különleges tehetség és a gazdálkodói munkában is meglátja és kamatoztatja a lehetőségeket, amit én sajnos nem mondhatok el magamról.
A beszolgálói munka ügyvezetése terén is előjöttek a hiányosságok. A beszolgálás sok esetben ráfizetéssel járt. Minden alkalommal, amikor a beszolgálói munka révén kellett a faluba jönnöm, de nem kimondottan az istentiszteleti alkalmak miatt, az egyházközség nem törlesztette a benzinköltséget egy esetben sem. A szervezésben felmerült telefonköltségek sem fizetődtek ki minden esetben. Nincs anyagi alap tehát, az egyházközség közügyeinek az intézéséhez. Azon ritka egyházközségek közé tartozik ahol a vasárnapi perselyes adakozás ténye úgy tűnik ismeretlen. E mellett viszont jó dolog nyúgtázni, a húsvéti és a karácsonyi ünnepek alkalmával történő adománygyűjtés gyakorlatát. Ha tényszerűek vagyunk megállapíthatjuk, hogy e két adománygyűjtés nem teszi ki azt az összeget, ha egész évben perselyes adakozás történne.
7. A nagyobb ünnepek alkalmával az egyházközség ne zárkózzon el akántori szolgálat íénylésétől és anyagi megsegítésétől. Vagyis a további beszolgálás hetedik feltétele az, hogy az egyházközség az úrvacsora-osztásos ünnepek alkalmaiban a kántori szolgálatot ígényelje és ezért anyagi hozzájárulást is nyújtson.
Amennyiben az fenti szempontokat az egyházközségi közgyűlés nem fogadja el és nem készül el a kért névsor a kibúcsúzó istentisztelet szervezése és a beszolgálói munka további ígénylése érdekében, és a keblitanács nem tanúsít komolyabb hozzááálst a közös gyülésekben való megjelenésben, a parókia és egyházközségi erdők visszaígénylése kérdéseiben, akárcsak a beszolgálói díj rendezési körülményeiben az egyházközségben nem vállalom a további beszolgálást. Nem távozom haragos lélekkel, sem sértődötten. Megvallom nem volt könnyű meghoznom ezt a döntést, hiszen a magam módján megszerettem e gyülekeztetet és tudom vannak akik ragaszkodnak hozzám. Sok vívódás után viszont, arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy távozásommal talán segíthetem a gyülekezetet az önmagára eszmélésben, hiába is igyekeznének megggyőzni a mellettem kiatartók ennek ellenkezőjéről. Amennyiben nem készül el a kétféle felmérés a névsoros aláírásokkal a gyülekezet nem tud felnőni arra a lelkiségre, hogy akarja és várja majd és megbecsülje jövendőbeli lelkészét. Más esetben egy másfajta beszolgáló lekészi magatartásforma - a lelkészi állás betöltéséig - talán segíti majd gyülekezteti önmagára-találást. Kérem az Istent vegye oltalmába e gyülekeztet, hogy vezetői és hívei közös összefogásban élhessék meg mindennapjaikban a keresztény unitárius hit üdvözítő oltalmát!
E rövid bevezető után rátérek a lelkészi jelentés tárgyalására.
2.Rövid időrendi áttekintés
· Január . Az év kezdetén sor került a családlátogatásra.14.-én a 2000 év beszomolója történt meg a közgyűlés előtt.Elfogadhatatlan ebben az egyházközségben is az a tény, hogy egy évre elkövetkező egyházfenntartói járulékot szavazzanak meg. Nemhogy nem vette figyelemebe az inflációt e költségvetési tervezet, de a beszolgálói díj előteremtését sem tehette meg. Elve kudarcra volt ítélve tehát az akkori költségvetés szerint a beszolgálói díj, de vállaltam ennek ellenére is a beszolgálást, bár már ekkor komolyan elgondolkoztam efellől.
· Február. A hónap kezdetén bibliaórás találkozási alkalmaira került sor a helyi iskolában, orvos, állatorvos és egy nyárádmenti krónikaíró meghívottak részvételével. A bibliaórás találkozások ötlete Vajda Ibolya egyházközségi jegyzőtől származott, aki a faluban a helyi Ökumenikus Nőszövetség megalakulását is igyekezett elindítani és éltre kelteni. E hónap utolsó napjai és Március első napjai során Török Elek nagytiszteletű esperes úr végezte a beszolgálói munkát, mivel a Testvérgyülekezeti Képviselők konferenciáján vettem részt a Boston melletti Walker Centre-ben.
· Március. 19-24 napjain került sor a hiterősítő istentiszteletekre. E helyről is megköszönöm azoknak a híveknek a hozzájárulását, akik megvendégelték a vendégszónokokat.
· Április. A húsvéti ünnepek alkalmával az egyházközség Légátust fogadott, Szentháromság-Kisadorján és Gálfalva egyházközségekkel közösen E helyről is köszönöm a légátumhoz való hozzájárulást.
· Május. Ebben a hónapban vette kezdetét, a már rég szervezésben levő Műemlékvédelmi Egyesülettel való kapcsolat bővítése a restaurálási munkálatok érdekében. 8.-án , délután 4 órakkor istentiszteletre került sor. Dr.Szabó Árpád főtiszteledő úr látogatása alkalmából már nemcsak a tervezgetés, de a konkrét tervezés és szervezés terén is elindult a munka.27.-én Anyáknapi ünnepségre került sor.
· Június. A pünkösdi ünnepek után a magyarzsákodi köri közgyűlésen vettünk részt Szkridon Péter gondnokkal és Vajda Ibolya egyházközségi jegyzővel. 17.-én a gondnok úrral részt vettünk a boncidai műemlékvédelmi munkálatok megnyitóján. Ebben a hónapban elindultak a restaurálási munkálatokra való előkészületek, amelyben jelentősen kivette a részét és mindvégig Vajda Ferenc, ki példásan mellettünk volt, amellett is, hogy nem egyházközségünk tagja és nem is unitárius.
· Július. Már a konkrét munkálatok megkezdődtek amikor 7.-én jótékonysági bált szervezett az egyházközség elöljárósága. E jótékonysági bál sajnos sem anyagilag, sem lelkileg, sem hozta meg a kívánt eredményt.15.-én, amikor az egyházközségben Pálfi Szabolcs teológiai hallgató nyári szolgálatot végzett fogadhattuk körünkben Rev.Robert Bowler amerikai unitárius lelkészt, ki jó benyomásokkal távozott.
· Augusztus. Annak ellenére, hogy a gyülekezetben teológiai hallgató nyári szolgálatvégzés keretében végezte a szolgálatot a már megkezdődött restaurálási munkák folyamán sok tennivaló akadt, akár a pézügyi számlák kiegyelítse,akár új pénzbeli források keresése akár más munkálatok folyamán felmerült szervezési kérdésben. Ebben a hónapban került sor munkálatok befejezésére. Érthetetlen ellentétek merültek fel a munkálatok vége felé. Olyan helyzetbe került az egyházközség, az élelem beszerzése és nyított kérdés volt sokáig és meglodásra váró kérdés lett a főzés folytatása is. Így, amikor örvendezni kellett volna keserű szájízzel maradhattunk azok akik a javítási munkálatokban jelentősen kivettük a részünket. Elindultunk közösen egy nagyszerű feladat véghezvitelére, közös lelkesedéssel és elszántsággal. Úgy tűnik nem fogalmaztuk meg félreérthetetlenül és egyértelműen az elvárásainkat és a feltételezések és az előítéletek hínárjából nem tudtunk kiszabadulni. Alig egy pár nap volt még hátra a munkálatok befejezéséig, amikor a vádaskodások mellett kilátásba került a főzés beszűntetése is, az ennek megfelelő anyagi illeték kifizetése nélkül. Nyílvánvalóvá lett, hogy az önzetlen hozzáállás a munkálatokhoz, csak nagyon kevés gyülkezeti tag részéről történt meg. Hadd említsem meg és e helyen is hangsúlyosan, a félreértések elkerülése érdekében, hogy mindvégig kitartóan önzetlenül végezte a rá váró feladatokat az egyházközség gondnoka Szkridon Péter és mellette mindazok akik őt ebben segítették. Az egyházközség gondnoka sokkal nagyobb megbecsülést érdemel,közmunkába hívó szavára jobban oda kellene figyelnie a gyülekezetnek.
· Szeptember. E hónapban Újvárosi Katalin teológiai hallgató nyári szolgálatával beírta nevét az egyházközség történetébe és emlékezetes marad sokáig a fiatalok körében kifejtett jó irányú tevéklenysége. 15.-.n került sor a színdarabos múlatságra amiután kedves élménnyel vehett búcsút a gyülekezet és a teológina. Már ebben a hónapban felmerült az egyházközség részéről megszervezendő Hálaadó istentisztlet a restaurálási munkálatok sikerének örömére. A hozzáállás azonban példátlanul közömbös és érthetetlen volt. Ennek elhúzódása maga után vonta az ünnepség szervezetlenségét. Az ünnepségre végül is sor került, mint tudjuk, de még csak jelzőjében is hibás lenne falutalálkozónak minősíteni, ahogy sokan utaltak ennek kapcsán. Íme egy rendkívüli példa arra, hogy a hozzáállás teljes hiánya hova vezet.
· Október. Ez a hónap a hálaadó istentisztelet és a falutalálkozóval egybekötött ünnepély szervezetlenségével telt el. Nem jöttek a keblitanácsosok nemhogy a gyűlésre, de a templomba se. Sokan elvárták volna, hogy valaki hívja meg őket az ünnepségre.Hát nem a keblitanács kellett volna szervezze ezt? Hogy érthetőbb legyen mi is történt valójában íme erre egy pár kérdés ami ehhez hasonló téves logika szerint tevődik fel: a gazdasszony otthon csak kérésre főzi meg az ebédet és végzi el a ház körüli teendőket, a gazdának kell-e kérvényt benyújtani ahhoz, hogy megfejje a tehenet és kitakarítsa az istállót és elmenjen kapálni, kaszálni, forgatni, takarni, a tanulókat és a tanárokat vajon írásos meghívóval várják el, hogy iskolába menjenek? A vőlegényt és a menyasszonyt vajon ki hívja meg az esküvőre, hát nem ők azok akik másokat hívnak? Hasonlóképpen: amikor az egyházközség maga ünnepel, akkor az egyházközség előljárói küldik szét a meghívókat és végzik el a rájuk váró feladatokat. Az ünnepélyen pedig amikor a főtisztelendő Püpör úr végezte a szolgálatot azok a keblitanácsosok és gyülekezeti tagok akik erre külön meghívót nem kaptak azokat is a harangok hívtak a templomba.Végülis Szkridon Péter,Vajda Ibolya és az én ténykedésemmel került erre sor az ünepélyre a következő hónapban.
· November. 10.-én , Dr. Szabó Árpád főtisztelendő püspök úr látogatása és szolgálata tette ünnepélyessé a restaurálási munkálatok befejezésének ünnepét. Ez ünnepély megszervezéséért és kivitelezéséért illesse köszönet a már említett személyek mellett Kimpián Károlyt, Siklódi Károlyt és Vajda Ferencet. Remélhetőleg sokáig emlékezetes marad a nyomátiak számára e püspöki látogatás amikor Kolozsvári Zoltán tanító bácsi szervezői segítségének köszönhetően a falu fiataljai a falu végén székelyruhéban és zeneszóval énekelve vérték a Püspök urat akit a Szkridon Péter gondok úr vezette hintón és a bakkon helyet fioglaló Nagytisztlető Esperes úrral együtt végigkísértek a falun. A novemberi hónaphoz még hozzá tartozik , hogy 25.-én beadtam a nagytiszteletű Esperes úrnak a kérésem, hogy a beszolgálói munkavégzés alól fügesszen fel.
· December. Advent első vasárnapján nyújtottam át Szkridon Péter gondnok úrnak a nagytisztletű esperes úr levelét amelyben közli a gyülekezettel a beszolgálói munkavégzésem felfüggesztésének megmásíthatatlan határozott kérésem a gyülekezet számára. Sajnos a levelet nem volt ki előtt felolvasni.a kevés lélekszám miatt. E hónapban sor került az adventi istentiszteletek mellett a vallásórára járó gyerkek karácsony szombati ünnepélyépre, majd ezt követte a karácsony eslő napi ünnepi istentisztlet és úrvacsoraosztás.
3.Valláserkölcsi élet
A valláserkölcsi életről általában megjegyezhető, hogy a fentebb említett történések tükrében értékelhető. A valláserkölcsi élet a gyülekezet fokmérője az egyházközségével szembeni viszonyulásához. Ami a fiatalok valláserkölcsi nevelését illeti, sajnos sok pozitívum nem jegyezhető meg. A szülők egyházközséggel szembeni magaratása határozza meg az ifjak viszonyulását is. Lassan elmaradtak az istentiszteleti alkalmak során megtartott vallásórák, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a gyermekek nem jártak templomba. A körülményekhez képes mégsem maradtak el a vallásos rendezvények, az év folyamán. A fiatalok vallásekölcsi nevelésében nagymértékben jó befolyással bírtak a nyáron szolgáló teológiai hallgatók, különösen Újvárosi Katalin.
5.Testvéregyházközségi kapcsolat
Az egyházközség testvéregyházközségi kapcsolata, mint ismeretes megszűnt.A már több mint nyolc éve adományozott amerikai USD-t a Püspökség közbejárására sikerült az egyházközség részére megszerzni, ami szintén hozzájárult a javítási munkálatok költségeihez. A köszönő levél eljutott a valamikori testvérkapcsolathoz,de ez nem jelenthette azt, hogy a kapcsolat újból elindul.A javítási munkálatok elvégzése után California államból van érdeklődés, hogy testvérkapcsolatba lépjenek a nyomáti egyhézközséggel, de még bizonytalanok. Eddig is megtettem és mint köri testvérkapcsolati képviselő ezután is megteszek mindent, hogy a gyülekezet testvérkapcsolatba bekapcsolódjon. Ez a kapcsolat viszont ismét önzetlen többlet-munkát is jelent és nagy szükség van arra, hogy megalakuljon egyházközségi szinten a Testvérgyülekezeti Tanács amelynek feladata a testvérkapcsolat rendezése. Ennek a megalakulására a mai közgyűlés hívatott dönteni. Kérem hát e beszámoló végén mondjanak javaslatokat és szavazzanak az egyházközség testvérgyülekezketi tanács érdekében amennyiben komolyan kívánják venni az elkövetkezőkben a testvérkapcsolat alakulását, amely nem csak egy pár ember, de az egész gyülekezet közös ügye. Ez a legalább három tagból álló Tanács hívatott a gyülekezetnek beszámolni a testvérkapcsolatról és a testvérkapcsolattal felvegyék és ápolják a kapcsolatot.
6.Népesedési kimútatás
Az egyházközség lélekszáma az év elején:
Az egyházjközség lélekszáma az év végen:
Ezen a helyen emlékezünk meg azokra akik 2001.es évben visszaadték lelküket.testüket a Teremtő Istennek. Egy perc néma felállással emlékezzünk meg róluk:
7.Vagyoni ügyek és vagyonkezelés
1.Egyházközség tavalyról megmaradt pénze:
2.Amerikai testvérkapcsolat bevétele:
3.Egyetemes egyházi jutattás a javítás támogatására:
4.Adományok az elszármazottak részéről:
5.Adományok a gyülekezet részéről:
6.Hívek hozzájárulása az egyházfenntartói járulékba:
Összbevétel:
Kiadások
1.Építkezési-javítási kiadások:
2.Leltári tárgyak vásárlása:
3.Benzinköltség:
4.Beszolgálói díj:
Tartozások:
Maradék:
A vagyoni ügyek és vagyonkezelés Siklódi Károly pénztáros által történik, ami az adományok egy részét és az egyháazfennatrtói járulékot illeti. A javítási-építkezési munkálatok vagyonkezelésében, úgy mint az USD adományok esetében Vajda Ibolya egyházközségi jegyző segítkezett. Az egyházközségnek a bankszámlájára érkezett adományok kezelése a beszolgálói lelkészi feladat volt. Ezen adományok céladományok voltak és pontos kimútatás szerint számlálódnak el. Az egyházfenntartói járulékot januárban határozta meg a gyülekezet. Sajnos nem vette figyelembe azt sem, hogy a költségvetés nem fedezi a kiadásokat.Enenk ellenére év végén, amikor több mint 38 %-os inflációval számolunk, akkor törleszti a gyülekzet nagyobb része. Ha ebben nem lesz változás akkor majd a kinevezett lelkész fizetése ellehetetlenedik majd, mint sajnos más egyházközségek esetében is.
8.Földek kérdése
Annak ellenére, hogy az tavalyi közgyűlés azt javasolta, hogy a földek kérdését ne hagyjuk megoldatlanul, nem történt előrelépés ebben a tekintetben. A lelkészi lakás kertjének a megmunkálása a tavaly elmaradt beszolgálói díj fejében történt, de nemhogy nem fedezi ez az akkori ár szerinti összeget, e körül is az értetlenség homálya lengett. Mindezek ellenére köszönöm mindazoknak, akik a sánc takarításában, a kert megtisztításában, megszántásában és bevetésében segítkeztek.
A jövő évre vonatkozóan van egy szentbenedeki érdeklődő aki az egyházközség egy helyben levő földterületeit megfelelő szerződés aláírása mellett kivenné. Javaslom jövőre nézve nagyobb odafigyelést tanúsítson az egyházközség ebben az ügyben, saját érdekében.
Tisztelettel kérem e jelentés megtárgyalását és elfogadását. Amennyiben nem kerülne sor e közgyűlésen arra, hogy közös megegyezés történjen a beszolgálás folytatásához szükséges feltételekben való megegyezésre, arra kérem a gondviselő Istent, hogy áldja meg e kis lélekszémú , de történelmi unitárius egyházközség híveinek életét! Kérem, hogy áldja meg a lévendő konfirmándusok életét, hisz maguk lesznek majd a jövő védői és őrzői az egyházközségnek! Áldja meg a jelenlegi vezetőség életét, hogy úgy amiképpen eddig sikeresen vigye végbe azokat a feladatokat, amely a jövő letéteményese!
Nyomát 2002 január 6.-án.
Atyafiságos tiszelettel:
Sándor Szilárd
- 2000.március 1- 2002 január 6.között
beszolgáló lelkész -
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése